Az 5 legfontosabb informatikai kihívás a bankszektorban

A technológia szédületes iramban fejlődik, és ez alól a bankszektor sem kivétel. A bankok néhány évtizeddel ezelőtt úttörő szerepet játszottak a digitális eszközök bevezetése és használata terén. Ezzel együtt, éppen a technológia gyors fejlődése miatt napjainkban is számos kihívással kell szembenézniük – ezek közül emeltük ki az öt legfontosabbat.

az 5 legfontosabb informatikai kihívás a bankszektorban

Mi az 5 legfontosabb informatikai kihívás a bankszektorban?

Compliance: megfelelni a szigorú szabályoknak

A pénzügyi szektor az egyik legjobban szabályozott szektor a világon. A szektor egészére vonatkozó, szigorú, és gyakran változó felügyeleti előírások betartása gyakran komoly kihívásokkal is jár, hiszen minden egyes változást a bankok által használt informatikai rendszereknek is le kell követniük – ez újabb fejlesztési feladatokat hoz magával.

A pénzügyi felügyeleti előírások mellé, a GDPR-rendeletnek köszönhetően, 2018-tól felsorakozott a hasonlóan rigorózus adatvédelmi szabályozás. Mivel a bankok nagy mennyiségű személyes adatot tárolnak és kezelnek (gondoljunk csak a többszázezres, akár többmilliós ügyféladatbázisokra!), önmagában a GDPR-megfelelés fenntartása is komoly informatikai feladatokkal jár.

Végül, ne feledkezzünk meg a bankok számára előírt, többcélú és többszintű adatszolgáltatási kötelezettségekről sem: a bankok adatot kell, hogy szolgáltassanak a jegybankok, a pénzügyi felügyeleti szervek, valamint a statisztikai hivatalok számára is. Magyarországon egy bank napi, heti, havi, negyedéves, féléves és éves, valamint eseti jelentéseket köteles adni az MNB számára, az előírt formában és tartalommal, különben bírságokat kockáztat. Mindez, szoftveres megoldás híján, nagy mennyiségű manuális munkával jár, amely egyfelől időrabló és költséges, másfelől pedig komoly hibalehetőségekkel is jár. Nem kell tehát külön hangsúlyozni, hogy az ezt kiváltó szoftveres háttér mennyire jól jöhet a bankok számára.

Digitalizáció: megfelelni az ügyfelek igényeinek

Ma az ügyfél (akár lakossági, akár kisvállalkozói ügyfélről van szó) számára elsődleges szempont, hogy a bankolás minél gyorsabb és egyszerűbb legyen – hiszen senki sem tölt el szívesen akár órákat egy bankfiókban. Így az elektronikus eszközök alkalmazása az ügyfélszerzés, állománybővítés területén máris versenyelőnyt jelenthet egy bank számára.

E téren az agilisabb, innovatívabb fintech cégek jelentenek fenyegetést a bankok számára – bár utóbbiak is komoly lépéseket tettek a digitalizáció érdekében, méretüknél fogva óhatatlanul lassúbbak, mint az akár néhány fővel induló kis fintech cégek.

Komoly ügyfélélmény-javulást és egyben költségcsökkentést jelentenek az internetbanki, akár mobil szolgáltatások, amelyek segítségével az ügyfél a számára legalkalmasabb időben, otthonról utalhat, nyithat számlát, igényelhet hitelt vagy kötheti le megtakarítását – az időigényes személyes ügyintézés helyett.

A fentiekkel párhuzamosan, nem kis részben a COVID hatására is, elindult a bankfiók-hálózatok fokozatos leépítése, amely egyfelől komoly költségmegtakarítással járhat, másfelől viszont a digitális szolgáltatások további fejlesztését, kiterjesztését teszi szükségessé.

Szintén komoly költségcsökkentéssel jár a papíralapú ügyfélkommunikáció kiváltása elektronikus eszközökkel, hiszen a papír-, a nyomtatási és a postaköltség mind megtakarítható.

Informatikai modernizáció: elavult rendszerek és technológiák – valós kockázatok

Néhány évtizeddel ezelőtt a bankszektor úttörő szerepet töltött be az informatikai eszközök bevezetése terén. Ez azonban azzal is jár, hogy sok banknál még régi, jól bevált, ugyanakkor a kor követelményeivel egyre kevésbé lépést tartó rendszerek működnek – mind a hardverek, mind a szoftverek tekintetében. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelek által használt, tetszetős és modern felhasználói felület mögött egy több évtizedes technológia tárolja és kezeli az adatokat – ezek összeillesztése egyre nagyobb nehézségekkel jár, és az elavult technológia lassúsága negatívan hat a frontend rendszerre és így az ügyfélélményre is.

Ilyen technológia az AS400, a DB2, a COBOL, a Visual Basic, a COM+… és a hozzájuk tartozó, évek óta nem támogatott operációs rendszerek, mint a Windows XP, 2000, 7, vagy a Windows Server régi verziói, néhol akár még DOS-os kiegészítéssel. Ezek pedig nem futtathatók a mai modern hardvereken, vagy csak kerülő, korlátozott és jellemzően a gyártó által már nem is támogatott megoldásokkal.

Ráadásul ezekhez a technológiákhoz egyre kevesebb szakember ért: lassan nyugdíjba vonul az a szakértői gárda, amelyre e rendszerek működtetésében, továbbfejlesztésében számítani lehetne. Ezeket a rendszereket már nem is tanítják az egyetemeken, így szakember-utánpótlás sincs.

Végül, a régi (elavult) technológia használata sok esetben IT-biztonsági kockázatokkal is jár – ez a bankszektor számára talán még nagyobb fenyegetést jelent, mint más iparágakban.

Egyre több ügyféladat: kihívás és lehetőség

A bankok egyre több ügyféladatot tárolnak – ezt nemcsak az ügyfélszám növekedése fűti, hanem gyakran az is, hogy egy-egy ügyfélről egyre több adat áll rendelkezésre.

Ezt a hatalmas mennyiségű adatot megfelelő minőségben (és duplikációktól mentesen) kell rögzíteni és tárolni, az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kezelni, valamint a házon belüli felhasználók széles köre számára könnyen használható eszközök segítségével elemezni – ezek szintén újabb informatikai feladatokat rónak a bankokra.

Gyakori kihívás az úgynevezett Központi Ügyféltörzs (KÜT) létrehozása: ez több, egymástól független helyen tárolt ügyféladatbázis egyesítését jelenti, amely lehetővé teszi az ügyféladatok egységes tárolását, kezelését és így az egységes ügyfélkommunikációt is. Egy ilyen projekt is komoly adattisztítási, adatnormalizálási, és duplikáció-mentesítési feladatokkal jár, amely szintén nem triviális informatikai kihívás. Mindez bankok összeolvadása, felvásárlása esetén még komplexebb feladatot jelenthet, hiszen egy ilyen esetben kevés az esély arra, hogy a különféle ügyféladatbázisok egymáshoz hasonló szerkezetben és technológiai megoldásokkal állnak rendelkezésre.

Azonnali IT-munkaerő-igény: gyorsan, jól és költséghatékonyan – lehetséges?

A fenti kihívások mindegyike indukálhat hirtelen megnövekedett IT-munkaerő-szükségletet. Ha gyors egyedi fejlesztésre van szükség például egy új szabályozás határidős bevezetése miatt, és így több, a szektorban tapasztalt, és a megfelelő technológiai tudással felvértezett szakemberre van szükség, a hagyományos belső toborzási folyamat gyakran nem tud lépést tartani az igényekkel. Ilyenkor külső, a bankszektorban komoly tapasztalattal rendelkező szakértői erőforrások bevonása tűnik az egyedül üdvözítő megoldásnak.

A DSS a bankszektorban: több évtizednyi tapasztalat

Mi a DSS-nél beszélünk “bankul”, hiszen a hazai Top 10 kereskedelmi bank közül kilenccel dolgoztunk vagy dolgozunk ma is. Több évtizedes bankszektorbeli tapasztalatunknak köszönhetően mély szektorspecifikus üzleti ismeretekkel rendelkezünk, jól ismerjük a tipikus banki folyamatokat és rendszereket. Emellett speciális szakértelemre tettünk szert a hatósági (statisztikai és felügyeleti) oldal vonatkozásában is – tudjuk, mire van szüksége egy banknak ahhoz, hogy adatszolgáltatási kötelezettségeit hibátlanul teljesíthesse, elkerülve így a felügyeleti bírságokat.

A fent részletezett kihívások megoldásában szerzett tapasztalatainkat röviden az alábbiakban lehetne összegezni:

  • Egyedi szoftverfejlesztés: mély és releváns technológiai hátterünkre támaszkodva komoly tapasztalatot szereztünk tipikus banki rendszerek fejlesztésében és ezek támogatásában, mind bankok, mind pedig az őket felügyelő intézmények számára – mint például a jelentéskezelő rendszerek, kockázatkezelő rendszerek, belső portálok, internetbanki megoldások.
  • IT-erőforrás-biztosítás: számos bank számára biztosítunk akár IT-szakembereket (fejlesztőket, tesztelőket, projektmenedzsereket, üzleti elemzőket stb.), akár teljes informatikai csapatokat, amelyekkel ügyfeleink informatikai projektjeinek megvalósítását támogatjuk.
  • Adatminőség-biztosítás: a bankszektorban az ügyféladatok minősége kulcsfontosságú. Banki ügyfeleink részére végeztünk már adatminőségi felmérést, nagy ügyféladatbázisok automatizált adattisztítását és deduplikációját, valamint valós idejű adatvalidációt a DSS Quality Monitor megoldás és a kifejezetten a bankszektorra kifejlesztett adatminőségi szabványunk segítségével.
  • Adatvédelmi megoldások: a GDPR elvárásaira reagálva két megoldást is kifejlesztettünk, amelyek több banknál élesben is bizonyítottak . A DSS Data Anonym lehetővé teszi megfelelően anonimizált adatok használatát az ügyféladatbázisokban, míg a GDPRoofed segítségével a rendelet nyilvántartási feladatait tudják banki ügyfeleink hatékonyan ellátni.

Az Ön cége is hasonló kihívásokkal küzd? Miért ne beszélgessünk ezekről egy jó kávé mellett?